Egyesületünk tevékenységéről leggyorsabban kisfilmünkből tájékozódhat.
(For english please click here)
Miért is alapított 2020. március 1-jén tíz – korábban egymást alig ismerő – gödi lakos környezetvédelmi és városvédő egyesületet?
Az alapítás óta létszámában jelentősen kibővült egyesületünk munkája azt szolgálja, hogy a néhány éve még nyugodt városunk ne váljon környezetszennyező iparvárossá, de legalábbis megtalálhassuk azokat a megoldásokat, amelyek segítenek megóvni környezetünket, Göd valamikori vonzó üdülő- és kertvárosi arculatát.
Sajnos 2016 óta egy multicég Magyarország legnagyobb ipari beruházását hajtja végre otthonaink közvetlen közelében, napról-napra rontva életminőségünket.
Tudjuk, hogy szinte a lehetetlennel dacolunk, de önként vállalt feladatunk lett a problémák feltárása és közvetítése a döntéshozók, valamint a hatóságok felé, amiképpen Göd lakosainak tájékoztatása is.
Mindenkit várunk, aki szeretne tájékozottabb lenni, és/vagy szívesen tenne valamit a környezetünk megóvásáért!
Ezen a címen tudunk kapcsolatba lépni.
Miért is?
Göd előző városvezetése és a Magyar Kormány a lakosság megkérdezése és előzetes tájékoztatása nélkül döntött úgy 2016-ban, hogy a Dunakanyar egyik gyöngyszemét feláldozva, a fővárosból kiköltözni szándékozó kisgyermekes családok által igen kedvelt kertvárosban, Gödön, a lakóövezetek közvetlen közelében egy külföldi tulajdonú, veszélyes anyagokkal dolgozó ipari gigaberuházás, a Samsung SDI akkumulátorgyár megvalósulását támogatja.
A lakosság minderről utólag, a médiából értesült. A lakossághoz eljutó információk a beruházás várható területigényét és munkaerő-szükségletét a ténylegesnél jóval kisebbnek mutatták.
2018 őszén a lakosság döbbenten látta, hogy Göd külterületén, az M2 autóút mentén kiirtanak 25 hektárnyi, a város irányába zajvédőként is funkcionáló erdőt, melynek vadállománya kétségbeesetten menekült a lakott területekre. Ezt követően felgyorsult a gigantikus gyárépítés, füstölgő és zajos tornyok, hatalmas gyárépületek, elektrolittárolók létesültek.
A lakosság többször megfogalmazott aggályai ellenére a munkálatok azóta is óriási ütemben folytatódnak. Az előző városvezetés az egykori erdő és további mezőgazdasági területek megszerzésével további 80 hektár megvásárlását tette lehetővé a Samsung számára, amelyen már szintén építkezés zajlik.
Göd lakossága az önkormányzati választásokon nyilvánított véleményt és egy teljesen új, „zöld”programot hirdető városvezetést választott. Az új önkormányzat pedig azt ígéri, hogy folyamatosan kommunikál a Samsung-gyár vezetésével, a lakosság biztonsága érdekében külső védelmi rendszert épít ki és felméri az ingatlanok értékvesztését is.
Ugyanakkor tény, hogy az új önkormányzatot kész helyzet elé állította az előző városvezetés. A veszélyes üzem idetelepítése, a Samsungnak eladott újabb 80 hektáros iparterület már adott volt számára. A gyár kiemelt állami beruházás, megépítéséről kormányhatározatok döntöttek. Az Önkormányzat ezért hangsúlyozza, hogy ebben a helyzetben korlátozottak a lehetőségei – a lakosság érdekképviseletét és védelmét össze kell hangolnia a kormányzati akarattal.
A városvezetésben történő változás mellett azonban a hatóságok hozzáállása semmit sem változott. Továbbra sem tudjuk, hogy az üzem működését és a megnövekedett forgalmat kísérő „anomáliák” – zaj-, por- és fényszennyezés – mikor és hogyan szűnnek meg. Semmilyen információnk nincs arról sem, hogy milyen vizsgálatok és döntések születtek – születtek-e egyáltalán – a környezeti ártalmak csökkentésére, kiküszöbölésére. Ahogy arról sem tudunk semmit, hogy a gyár működése milyen környezetszennyezést fog okozni rövid-, és hosszú távon.
A kormány április 17-én egy rendelettel különleges gazdasági övezetet hozott létre Gödön. Ezzel a Samsung-gyárat és az azt övező területeket a kormány elvette a várostól és Pest megyének adta. Göd területének 20%-a lett megyei tulajdon: az iparterületen kívül több út, utca, erdő, szántó, játszótér, sportpálya került egy tollvonással a megyéhez. A rendelet emellett megfosztotta az önkormányzatot az iparűzési adó beszedésétől. De még nagyobb baj, hogy elvette a jogot a várostól és lakosságától, hogy értesüljön az ipari park további bővítéséről, vagy kérhesse a lakosság biztonságát szolgáló külső védelmi rendszer kiépítését. A városnak és lakosainak eztán semmi köze nem lesz ahhoz, hogy mit építenek ide. Mintha nem is Gödön lenne a gyár – hiszen „papíron” már valóban nincs is itt.
Minket, gödi lakosokat egyszerűen kihagytak az életminőségünket alapvetően befolyásoló döntésekből. Ebbe azonban nem törődhetünk bele. Ezért döntöttünk úgy, hogy szükség van egy új civil szervezet, a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület létrehozására, amelyet 2020. március 11-én nyilvántartásba is vettek.
Egyesületünk kiemelten kíván foglalkozni az ipari létesítmény környezetet és lakosságot érintő hatásaival, s a lakosság egészséges környezethez való jogának képviseletével.
Céljaink és feladataink:
Az alapító okiratunkban foglalt célok:
Az egyesület célja Göd természeti-, épített- és kulturális
értékeinek megismertetése és megóvása, Göd városképének megőrzése, az azt
veszélyeztető problémák feltárása és nyilvánosságra hozatala.
Célunk továbbá az iparosítással járó környezeti hatások felmérése és mérséklése, a tervezett ipari fejlesztések kapcsán párbeszéd és konzultáció kialakítása a kormánnyal, a hatóságokkal, az önkormányzattal és a Samsung SDI, valamint más vállalatok vezetésével.
Célunk a lakosság érdekeinek képviselete a döntéshozók felé, részvétel Göd jövőbeni fejlesztési terveinek kidolgozásában, a városban élők környezettudatosságának növelése.
Céljaink elérése érdekében a legfontosabb feladataink:
- a lakossággal való kapcsolattartás kidolgozása,
- a környezetterhelés feltárása, a környezeti károk mérséklése, megakadályozása,
- a gödi ingatlanok értékvesztésének felmérése, a kompenzáció lehetőségei,
- a törvénytelen és jogsértő lépések (pl. az adatok visszatartása, a lakossági tájékoztatás és a hatósági ellenőrzések elmaradása) nyilvánosságra hozása és felszámolása,
- a városban jelentkező társadalmi problémák feltárása és azok megoldásában való együttműködés a városvezetéssel (kb. 1500 külföldi munkavállaló a városban, nem legális munkásszállásokon, prostitúció veszélye, közlekedési szabályok áthágása, stb.),
- további ipari tevékenységek Gödre településének megakadályozása a kertvárosi jelleg megőrzése érdekében.