Mi a baj a gödi Samsunggal – és a többi akkugyárral?
Magyarország első, elektromos autók akkumulátorait gyártó gigaüzemét Gödön építette fel a dél-koreai Samsung SDI – pontosabban építi jelenleg is, hiszen a már hat éve működő gyárkomplexum bővítése jelenleg is tart, annak ellenére, hogy a gyár 2023-ban kiadott környezethasználati engedélyét a Göd-ÉRT peres úton támadta meg.
Az engedélyt a veszélyes üzem 10 évre kapta meg, annak ellenére, hogy folyamatosan megsérti meg a zajra és a veszélyes anyagokra vonatkozó kibocsátási határértékeket, és nem tesz eleget a veszélyes anyagok kezelésére és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó követelményeknek sem. Ezt a kiadott környezetvédelmi engedély is megállapította, és különböző határidőket szabott meg a hiányosságok pótlására – majd a nem teljesüléskor azokat sorra meghosszabbította a cég kérésére.
A gigagyár létrejöttét, annak engedélyezési folyamatát, építését, majd a beindult működést is számos jogsértés, szabálytalanság kísérte az elmúlt években. A gyár által „sújtott” városrészekben többé nem biztosított a nyugodt, kertvárosi életforma, de a beruházás távolabbi környezetében is jelentősen romlott az életminőség és megnőtt a baleseti veszély kockázata. Mindez elrettentő példaként szolgálhat a többi hazai település számára, ahol ez az iparág a jövőben megjelenik.
A Göd-ÉRT Egyesület hat éve dolgozik – információt gyűjt, közadatot igényel, kibocsátási adatokat méret, bírósági pereket indít, minden lehetséges közmeghallgatáson felszólal, javaslatokat tesz – azért, hogy védje a lakosság érdekeit a multicég, a magyar hatóságok, a kormányzat és időnként a helyi önkormányzat ellenében is.
2023 januárjában – a győrszentiváni, debreceni, nyíregyházi tiltakozásoknak is köszönhetően – végre sikerült áttörni az érdektelenség falát, és a magyar médiában az akkumulátorgyártás lett az egyik legforróbb téma.
De mi is a baj a hazánkban épülő akkumulátor-gyárakkal, miközben a klímaváltozás elleni küzdelem egyik kulcsát látjuk az elektromos autózásban?
A helyi lakosok véleményének, érdekeinek semmibe vétele
Gödön a Samsung gyár bővítését az akkori fideszes önkormányzat teljes titokban, a lakosok háta mögött intézte, de máshol sem kérik ki a helyiek véleményét a gyárakról – noha ilyen léptékű településszerkezeti változások esetében ez jogszabály szerint is kötelező lenne.
A gödi gigagyár folyamatos bővítése, majd a gödi különleges gazdasági övezet elrendelése pedig szintén a helyiek tudta és bevonása nélkül történt. A KGÖ intézménye ugyan 2025-ben megszűnt,a Kammerer Zoltán vezette gödi önkormányzat azonban szemmel láthatóan nem érdekelt a veszélyes gigagyár feletti erős kontroll gyakorlásában, nem partner az egyesület egészséges és biztonságos környezetért folytatott küzdelmeiben. Ráadásul évek óta hiába kéri a Göd-ÉRT Egyesület egy tájékoztató lakossági fórum megtartását a kormányzat további iparosítási terveiről, a döntéshozók makacsul nem hajlandók a lakossággal szóba állni (kivéve az engedélyezési eljárásokban kötelezően megtartandó, kipipálandó közmeghallgatásokat, amelyeket viszont most már személyes részvétel nélkül, csak formalitásként tartanak meg).
Gyárak, a lakóházaktól akár 50 méterre
A gödi akkumulátorgyár közvetlen közelében játszótér, az úttest túloldalán lakóházak állnak. A létesítése óta eltelt években egyetlen olyan akkumulátoripari üzemet sem telepítettek olyan közel lakóövezetekhez, mint a gödi Samsung gyárat. Az ott lakók éjjel-nappal folyamatos zaj- és fényhatásnak vannak kitéve, emellett a megnövekedő forgalmat és a gyárban dolgozó munkások jövés-menését, szemetelését is „élvezhetik”. Súlyos baleset esetén a közelben élők akár halálos veszélynek is ki vannak téve, elköltözni nem tudnak, hiszen elértéktelenedett ingatlanjaikra nincs kereslet, kártalanításuk szóba sem kerül. A gyár növekedésével egyre többeket érint közvetlenül a probléma.
A 2,5 km hosszan, a lakott területekkel párhuzamosan elterülő gyártól legfeljebb 600 m távolságra egy több ezer embernek, jórészt kisgyermekes családoknak otthont nyújtó lakópark, illetve Alsógöd városrész kertes házai találhatók – az itt élők szintén részesülnek a zaj- és fényszennyezésben, emellett az egész város szembesülhet a külföldi munkavállalók eltérő kultúrájából adódó együttélési problémákkal. 2024. végén a lakosok azzal a ténnyel szembesültek, hogy a Samsung ismét a lakóövezetek irányába fog terjeszkedni. Véderdő-telepítés helyett a gyár és a lakópark közé napelempark, parkoló kiépítése és ismeretlen mennyiségű fa ültetése szerepel a Samsung terveiben. Mindehhez a Pest Vármegyei Kormányhivatal és a Kammerer vezette önkormányzat segítőkészen asszisztál a gödi lakosok rovására, már döntöttek is a telkek kisajátításáról.
Veszélyes anyagok tárolása, felhasználása, szállítása
A lítium-ion akkumulátorok katód aktív anyaga, a gyártás során használt oldószerek valamint az elektrolit-oldat veszélyes vegyi anyagok, némelyikük rákkeltő vagy belélegezve halálosan mérgező, ezekből pedig több ezer tonnát tárolnak és használnak fel a gyártás során. Ez megfelelő elővigyázatosság mellett is aggodalomra adna okot, hiszen még a gyár biztonsági jelentése szerint is lakóházak állnak egy esetlegesen bekövetkező katasztrófa hatásterületén. Sajnos azonban a Göd-ÉRT által közadatként megszerzett katasztrófa- és tűzvédelmi eljárások anyagából azt is tudjuk, hogy elővigyázatosságról sok esetben szó sincs, például több mint száz tonna veszélyes anyagot tároltak szabálytalanul – és ez csak egy vétség a sok közül, ami nyilvánosságra került. 2023. év végéig majdnem 60 különböző jogcímen elkövetett súlyos jogszabálysértés volt a gyár rovására írható. Az azóta eltelt időben közérdekű adatigénylésekre egyre kevésbé kapunk választ, egyre többször kell a NAIH-hoz fordulni az információszabadság megsértése miatt.
A veszélyes anyagok szállítása ráadásul gyakran a legzsúfoltabb gödi lakott területen keresztül történik. Emellett Samsungból úgy is szállítanak a közúti forgalomban veszélyes, gyúlékony anyagokat, hogy nem tüntetik fel a rakomány veszélyességét.
Engedély nélküli működés, tűz- és munkavédelmi, iparbiztonsági szabályok sorozatos és/vagy folytatólagos megsértése érdemi következmények nélkül
A gödi Samsung annak ellenére minden esetben megkapja a soron következő katasztrófavédelmi engedélyt, hogy számtalan esetben megszegi a veszélyes anyagok tárolására, a munkavédelemre, az iparbiztonságra vonatkozó szabályokat, használatbavételi engedély nélküli üzemrészekben folytatja a gyártást, és mindezekért az illetékes hatóságok csak jelentéktelen, 1-4 milliós bírságokat szabnak ki, még olyan esetben is, amikor súlyosbító körülményként veszik figyelembe, hogy a cég a szabálytalanságot több éven keresztül, többszöri elmarasztalás és utóellenőrzés ellenére sem szüntette meg.
A problémák bagatellizálása, titkolózás
A Samsung és a hatóságok a gyárban bekövetkezett tűzesetekről, balesetekről akkor sem adnak érdemi tájékoztatást, ha azokra valamiért (például a nagy erőkkel kiérkező tűzoltóság miatt) fény derül. Nemhogy a gödieknek, de katasztrófa esetén még a polgári védelem parancsnokaként a mentésért felelős polgármesternek sem engedtek betekintést az iratokba. 2024 óta pedig újra olyan, a Fidesz által támogatott vezetője van a városnak, aki nem is kérdezősködik, a “gödiek megvédését” kampányszlogenként alkalmazza, valójában azonban a cég szószólójaként lép fel – a választási kampányban a Samsung PR-osára hivatkozva cáfolta a bővítési terveket, majd pár hónapra rá újabb területek kisajátítását indította el a gyár érdekében.
Zajszennyezés
A gödi Samsung-gyár környezetében élők már a próbaüzem megkezdése óta panaszkodtak a folyamatos zajra, azonban éveknek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Kormányhivatal zajvédelmi osztálya egyáltalán foglalkozni kezdjen a problémával. Az idővel százszámra beküldött zajpanaszokra reagálva azonban a hatóság a gyár számára kedvező döntést hozott: több alkalommal, évekig elhúzódó zajcsökkentési tervek végrehajtására kötelezte ugyan, de ezalatt folyamatosan engedélyezte a gyár területén újabb és újabb zajforrások elhelyezését (további hűtőtornyokat, hatalmas légtechnikai berendezéseket, lefúvató kürtőket, gázkazánokat, stb.), amelyek a legkülönfélébb üzemi zajokat szabadítják a pihenni vágyó lakosságra éjjel-nappal, állami és egyházi ünnepnapokon is, hiszen a gyár folyamatos üzemben működik. Legalább 50 zajforrásból érkezik monoton zúgó – süvítő, magasabb frekvenciájú, gyakran pulzáló erős hang, amely mellé alacsony frekvenciájú állandó morajlás is társul, váratlan fémes hangokkal, gőzkieresztésekkel cifrázva. Mindez zárt ablakokon át is behatol a lakásokba, így gyakran ébreszti fel az éjszaka közepén az embereket.
A legalább három éve folyamatban lévő “zajcsökkentő” intézkedési tervek lehetővé teszik, hogy a hatóság erre hivatkozva söpörje le a lakossági panaszokat, noha a zaj SOHA NEM CSÖKKENT (legfeljebb az iránya vagy típusa változik), sőt már nem 1, hanem 2-3 km-rel távolabb is hallható.
Egy-egy intézkedési terv lejártakor pedig maga a Samsung végezteti és nyújtja be a hatóságnak az „eredményes” zajcsökkentést igazoló méréseket: ezeken a napokon „véletlenül” a gyár az átlagosnál jóval csöndesebben működik.
A valós zajhelyzet bizonyítására a Göd-ÉRT Egyesület kénytelen zajméréseket végeztetni: már 4 szakértői jegyzőkönyvvel igazolta az éjszakai zajhatárérték-túllépést,de hiába nyújtotta be azokat az illetékes hivatalnak, a gyár működését a jogszabályi kötelezettség ellenére sem korlátozzák.
A jogszabályban előírt 40 dB-es éjszakai határérték igen erős zajt enged meg (30 dB lenne az elviselhető), ami eleve nem garantál nyugodt pihenést. Vagyis a zajszennyezéstől akkor is szenvedhetnének egy ilyen eredendően magas zajkibocsátású létesítmény környezetében élők, ha a hatóság betartatná az előírásokat a céggel. És az éveken át tartó alattomos, esetleg nem is mindenki által „hallott”, de a szervezetére ható rezgések (hanghullámok) fejfájást, idegrendszeri károsodást, a gerincvelő működésének zavarát okozhatják; a folyamatos kialvatlanság, a nyugodt pihenés hiánya pedig negatívan befolyásolhatja a munkahelyi és a magánéleti teljesítményeket is.
2025. februárjában még mindig ott tartunk, hogy a százával beküldött zajpanaszokra sem a kormányhivatal, sem az országgyűlési képviselő, sem Göd polgármestere nem reagál érdemben, pedig Kammerer Zoltán a KGÖ megszűnésével visszakapta a lehetőséget, hogy ellenőrzési jogokat gyakoroljon a Samsung működése felett. És közben épült egy zajvédő plexifal, a gyár melletti önkormányzati telken elhelyezkedő játszótér körül…
Környezet- és termőföld-pusztítás
A gödi Samsung-gyár legutóbbi bővítésekor 25 hektár erdőt irtottak ki és 55 hektár szántót építettek be, a háromszor ekkorára tervezett debreceni CATL a környék legjobb minőségű termőföldjeire épül. A konkrét pusztításon túl az akkugyárak kibocsátásukkal a normál működés során is veszélyeztethetik a környezetüket. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) nyilvános adatai szerint Gödön a gyár működése óta négyszeresére nőtt a széndoxid-mennyiség, és számos légszennyező anyag – a gyár által benyújtott adatok szerint határérték alatti mennyiségben – terhelte a levegőt. A cég által szolgáltatott kibocsátási értékeket azonban a hatóságok nem ellenőrzik. 2024 végén újabb 43 hektárnyi (59 magántulajdonban lévő telek) kisajátítási eljárásának megindítására hozott határozatot a gödi önkormányzat.
2022 májusában a Göd-ÉRT Egyesület megbízásából végzett vizsgálatok során rákkeltő, az akkumulátorgyártás folyamatában oldószerként használt NMP-t mutattak ki a környék kútjaiban, amelyre ugyan az ipari felhasználást távolról sem naprakészen követő magyar szabályozások nem állapítanak meg egészségügyi határértéket, de aminek semmi keresnivalója a talajban, talajvízben. Ráadásul, ha ez belekerülhetett, akkor bármi más is ott lehet a felszín alatt – ezt azonban nem tudjuk, hiszen a Samsung egymillió négyzetméteres, felső küszöbérték feletti mennyiségben veszélyes vegyi anyagokat felhasználó gyárának a hatóságok szerint “nincs jelentős környezeti hatása”, környezeti hatástanulmány készítésére, talajvíz- vagy levegőminőség-monitoring-rendszerre nincs szükség (a környezetvédelmi hatóság határozata 2016-ban, 2020-ban).
Miközben a Samsung SDI 2021. évi mérlegbeszámolójának veszélyes anyagokra vonatkozó melléklete szerint ebben az évben 35 ezer tonna veszélyes hulladék (!) keletkezett a gyárban, melynek ipari szennyvizét ráadásul részben Natura 2000-es területeken, részben lakóövezetek közelében tervezik elvezetni.
2024-ben egy kommunális szennyvízcsatorna dugulásának következtében ismét NMP-vel szennyezett víz folyt ki egy gödi szántóföldre. (A Greenpeace Magyarország segítségével vált kimutathatóvá a szennyezés.)
A hatóságok egyelőre nem vizsgálódnak, a Samsung pedig nem válaszol a kérdésre, mi lehet az a fekete anyag, amelynek lerakódása a műholdképeken is látszik a gyár tetején, és amely a súlyosan mérgező, kis mennyiségben is rákkeltő nikkel-kobalt-mangán és nikkel-kobalt-alumínium port felhasználó üzemrészek felett keletkezett.
Óriási víz-, áram- és gázigény
A gödi Samsung a gyártási folyamat során és a hűtésre legalább napi 20.000 m3 vizet tervez elhasználni, de a gödi Különleges Gazdasági Övezetre ennek másfélszeresét, 30.000 m3-t számoltak, ami mellé még 3000 m3/nap ivóvíz is társul. Összehasonlításképpen: ez a Gödnél ötször nagyobb, százezer lakosú Kecskemét fogyasztásával azonos.
Az összes működő és tervezett létesítmény fogyasztását összeadva óriási vízmennyiség jön össze, ami a klímaváltozás miatt egyre aszályosabb nyarakkal és a sivatagosodással számolva súlyos vízhiányt vetít előre Magyarországon. (A Duna vonatkozásában is, hiszen a komáromi, az iváncsai és a gödi gyárkomplexumok mind a Duna vízkészletét apasztják – nyaranta pedig már most gondot okoz az alacsony vízszintek idején, hogy a paksi atomerőmű hűtővize túlmelegíti a folyót.)
A CKA által 2024 év végén közadatigénylés útján megszerzett adatok tanúsága szerint a magyar állam az EU-tól víziközmű-fejlesztésekre kapott 100 mrd forintnak csak egy elenyésző részét fordította a lakossági infrastruktúra-fejlesztésekre. Az összeg jelentős hányadát magas vízigényű ipari létesítmények (zömében akkuipari beruházások) kiszolgálására fordították.
Az akkumulátorgyártás elektromosenergia-igénye is óriási: szakértői vélemények szerint az eddig megépült és a tervezett üzemek Magyarország áramigényét mintegy 30%-kal fogják növelni, amihez új erőműveket kell építeni. A gödi Samsungénál háromszor nagyobb kapacitású debreceni CATL egymagában egy egész paksi blokk termelését fogja felhasználni, de a Samsung harmadik bővítése is megindult.
Hatalmas a gyár földgáz-felhasználása: Gödön a technológiához 130 MWth kapacitású gázkazánok létesülnek, egy országos fővezetékből külön kiépített fóti gázvezeték-leágazással. Ezekről a hatóság is elismeri, hogy „esetenként” környezetterhelést okozhatnak, és már előzetesen zajcsökkentő intézkedési tervet kell kidolgozni miattuk.
Hiányzó infrastruktúra
A gödi Samsung-gyár kommunális szennyvizét jelenleg a nem ekkora terhelésre méretezett városi hálózat szállítja el, ami súlyosan megterheli a vezetékrendszert, rendszeresek a dugulások és csőtörések.
Az építkezésre anyagot szállító nehézgépjárművek, a munkások buszai és az alapanyag-ellátást biztosító forgalom is a város úthálózatát, valamint az M2-es csomópontját terhelik, ami miatt – különösen műszakváltás idején – súlyos közlekedési dugók alakulnak ki. A nem erre méretezett városi utcákon óriási a zaj, a por.
Miközben a gödi utcákra, víz- és csatornahálózatra, iskolákra, óvodára, szociális vagy egészségügyi intézmények bővítésére az állam semmilyen forrást nem biztosít, az önkormányzatot megfosztotta a fejlesztésekre és a terhelés enyhítésére fordítható bevételeitől. Az ellenzéki polgármester lemondása után Göd immár “jól választott”, és a gyár adóbevétele visszakerült a településre, azonban a Samsung érdekei továbbra is prioritást élveznek a lakosságéval szemben.
Sok tízmilliárdos állami támogatások, adókedvezmények és korrupciógyanú
A Samsung, de a többi akkugyár esetében is hiányzik az őket kiszolgáló infrastruktúra – víz- és szennyvíz vezeték, áram- és gáz ellátás, útrendszer. A magyar állam a beruházáshoz 108 millió euró regionális támogatást kíván nyújt, ami miatt a a támogatás jogszerűségét, arányosságát vizsgálja az Európai Bizottság. Ettől függetlenül a beruházás támogatására és az iparterület infrastrukturális fejlesztésére a kormány 2023-ig közel 141 milliárd forintot fordított.
Az infrastruktúra kiépítését NER-közeli vállalkozások végzik – a víziközmű-vezetékét például 32 milliárdért a Mészáros és Mészáros Kft –, de már a telekkisajátításoknál is a “megfelelő” helyre jutott a pénz; az ügyvédi feladatokat például a térség fideszes országgyűlési képviselőjének egykori ügyvédi irodája, a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda látta el (Biczi Tamás a facebookos NER-propaganda egyik vezéralakja, „művészneve” Kötter Tamás).
A KGÖ létrehozásával a megyei önkormányzat azonnal csökkentette a helyi adókat is – míg a gödi székhelyű kis- és középvállalkozások 2 százalék, a Samsung csak 1 százalék helyi iparűzési adót kellett fizessen, és a telek- és építményadója is a töredéke a korábbinak. Ez éves szinten már 2022-ben 3-4 milliárd megtakarítást jelentett a cégnek, ami a termelés felfutásával tovább növekedett, 2024-ben körülbelül 7 milliárd forintra. A KGÖ megszűnésével a Kammerer vezette önkormányzat azonnal lecsökkentette a helyi iparűzési adót, ezzel biztosítva a gyár kedvezményeinek fennmaradását.
Országos viszonylatban elmondható, hogy az akkumulátoripar kiépítéséhez és működtetéséhez nem veszik igénybe kisebb és közepes méretű magyar vállalkozások szolgáltatásait, az építőipari munkálatok és közmű fejlesztések munkafolyamatainak elvégzéséhez jellemzően Garancsi István és Mészáros Lőrinc cégei nyerik el a sokmilliós tendereket. A veszélyeshulladék-kezelés esetében pedig igen jelentős szerephez jut a Tiborcz István nevéhez köthető Éltex Kft.
Munkaerő-biztosítás „migránsokkal”
Az akkumulátorgyárak Pest megyében vagy éppen Debrecenben munkaerőhiánnyal küzdő térségekben épülnek, amit a kormány a külföldi vendégmunkások foglalkoztatásának megkönnyítésével old meg. A gödi Samsung SDI munkavállalóinak csak a fele magyar, és ennek is csak töredéke, pár száz dolgozó környékbeli.
A gyárban és az építkezésen robotoló koreai, kínai, vietnami, ukrán, filippínó és egyéb vendégmunkások gyakran elképesztő, harmadik világbeli körülmények között élnek a városban vagy a környékbeli településeken, sokszor harmincan-negyvenen laknak egy családi házban. Ez önmagában súlyos problémákat okoz a szomszédságban, amire a kulturális különbségek és a kormányzati idegenellenes propaganda csak rátesz még egy lapáttal. Valójában minél több új munkahelyről szólnak a hírek, annál több külföldi munkavállaló, vagyis „migráns” Magyarországra csábításáról kell gondoskodni, egyúttal biztosítani számukra az egészségügyi és más ellátórendszerek szolgáltatásait.
Különleges Gazdasági Övezet
A covid-járvány ürügyén 2020 áprilisában bevezetett Különleges Gazdasági Övezet intézménye törvények felett álló enklávét hozott létre először Gödön, majd a későbbiekben a Fejér megyei Iváncsán, Mosonmagyaróváron és Pakson is.
Ezeken a területeken a helyi önkormányzatoknak nemhogy a szabályozáshoz, de az információkhoz sem volt joguk, így esélyük sem a helyiek érdekvédelmére. A problémák megmaradtak, viszont az érintettek hangja kellemesen távol került a fideszes megyei döntéshozók fülétől – tökéletes megoldás a „rosszul választó” lakosok megbüntetésére. A legnagyobb gond pedig az volt, hogy az érintett polgármestereknek, képviselő-testületeknek, végső soron a helyi lakosoknak semmilyen lehetőségük sem maradt a területükön működő gyárak ellenőrzéséhez; engedélyezési eljárások esetén ügyféli jogállást sem kaphattak, hiszen már „jogilag” nem az adott településhez, hanem a megyéhez tartozott a gyár.
Az övezetek összes adóbevétele a vármegyékhez került, így helyben semmi sem maradt a káros hatások enyhítésére (amire egyébként az iparűzési adó szolgálna), vagy a szükséges fejlesztésekre. Sőt, Gödön a Samsungból beszedett adóból finanszírozták az ellenzéki polgármester és képviselők, vagy éppen a gyárral kritikus civil szervezetek lejáratását szolgáló propagandát.
Egyesületünk a VÉDEKEZÉS jegyében a kezdetektől küzd a város és a gyár közötti területek véderdősítéséért, erre azonban nem szánnak elegendő összeget a tőlünk elvett Samsung-adókból. Sőt, még az a néhány sor vessző is kiszáradt, amelyeket a választások előtt látványosan elültettek majd a fotókat a kampányban lelkesen hasznosították.
A példastatuálásból pár év alatt értettek a szavazók, Gödön immár a fideszes kötődésű „független civil szervezet”, a Kammererrel a Változásért Egyesület képviselői vezetik a várost, akik gondolkodás nélkül végrehajtják a felülről jövő utasításokat, a kormánypárti polgármesterek pedig pontosan tisztában vannak – nem létező – mozgásterükkel.
2025. januárjában a KGÖ megszűnt, mert „okafogyottá” vált. A Pest Vármegyei Önkormányzatban többségbe került ellenzék már nem akarta elvenni Göd városától az iparűzési adót, aminek mértékét – még a megszűnés előtt – újból 2%-ban állapították meg. Ezt követően azonban a polgármester – aki a választási kampányában végig a gödiek megvédését ígérte – leszállította Gödön az iparűzési adó mértékét 1%-ra. Így persze a gigagyár továbbra is 1 %-ot fizethet a közösbe.
A használt akkumulátorok ártalmatlanítása – a kérdés szóba sem kerül!
Az érvényben lévő uniós szabályozás szerint az akkumulátorhulladékot a gyártók kötelessége begyűjteni és ártalmatlanítani. Arról nem szól konkrétan a jogszabály, hogy ezt a gyártásnak helyet adó tagállamban kell elvégezni, de nem valószínű, hogy az elhasznált akkumulátorok tárolása, bonyolult és költséges megsemmisítése más – a legtöbb esetben szigorúbb környezetvédelmi szabályozást alkalmazó – országokban történjen. A hulladékkezeléssel kapcsolatos kérdésekre nem kapnak választ sem a közmeghallgatások érdeklődői, sem a minisztériumokhoz levélben forduló sajtó.
Az ország különböző településein időről időre újabb illegális akkualapanyag-raktárak és szennyező, egészséget súlyosan veszélyeztető veszélyeshulladék-lerakatok bukkannak fel. 2025-ben döntés született a – korábban súlyos veszélyeztetések miatt üzemszünetre kötelezett – bátonyterenyei Sung-Eel Kft. üzemének kapacitásnöveléséről. A helyzet megfelelő kezeléséhez további bontóüzemek létesítésére lesz szükség, mert az akkumulátorselejt továbbra is tonnaszámra termelődik a már folyamatosan üzemelő gyárakban. Fontos tudni, hogy az akku-újrahasznosítás az iparág legdrágább, legszennyezőbb és legveszélyesebb láncszeme, és mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból súlyos kockázatokat hordoz.
„Kiemelt nemzetgazdasági érdekek?”
Egyelőre nem látszik, hogy a magyar társadalomnak, milyen közvetlen vagy közvetett haszna származik abból, hogy a kormány gyorsított eljárásban telepít az országba az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó vegyi- és összeszerelő üzemeket, amelyek legtöbbjében mérgező, illetve gyúlékony anyagokat halmoznak fel több száz vagy több ezer tonnányi mennyiségben. A versenyelőnyt az uniós vámhatáron belüliség, a magyar természeti és energiaforrások (víz, termőföld, gáz, elektromos áram) korlátlan és olcsó hozzáférhetősége, valamint a környezetvédelmi, biztonsági szabályok páratlanul laza kezelése biztosítja, aminek eredményeként a kínai, koreai tulajdonosok extraprofit mellett is kedvező árat tudnak biztosítani a nyugat-európai autógyárak számára. Nem magyar a technológia, az alapanyag, nagyrészt még a munkaerő sem, nincs kutatás-fejlesztés, Magyarországon csak a legkevesebb hozzáadott értéket termelő és legnagyobb környezeti lábnyommal rendelkező munkafázis valósul meg. Hogy gazdasági szempontból sem kifejezett sikersztori az akku-öngyarmatosítás, azt már komoly tanulmányok bizonyítják.
Az óriási iparosítás a covid-veszélyhelyzetre, majd a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva rendeleti úton kapott zöld utat. Míg a thüringiai CATL gyárat a szerződéskötéstől számított nyolc év alatt építették fel, Magyarországon 2-3 év alatt elindulhat a gyártás egy „felső küszöbértékű veszélyes üzemben”.
Nem látszik az alapos logikai megfontolás abban a „nagyívű” „nemzetstratégiai” elképzelésben, hogy háborús veszélyhelyzetben mi indokolja több mint 40 veszélyes vegyi üzem rohamléptékben való betelepítését. A „vas és acél országa leszünk” jól bevált rákosista szlogenhez hasonló „akkumulátor-nagyhatalom leszünk” jelszó ugyan jól hangozhat, de valójában egy másik kifejezés írja le jól a folyamatot: Magyarország kiárusítása hagymázas álmok kergetése, valamint egyéni meggazdagodás céljából.
Ami joggal nevezhető hazaárulásnak.
A gödi és a többi akkumulátorgyár emberek ezreinek közvetlen szomszédságába telepítése és ezáltal az ott élő állampolgárok egészségének, életminőségének és vagyonának jelentős rombolása és veszélyeztetése szomorú történelmi példája annak, hogy az ún. „nemzetgazdasági érdek”-nek hogyan válik áldozatává maga a nemzet.
2025. február 22-én a miniszterelnök szokásos évértékelőjében meghirdette az – egyenlőre még titokzatos – „100 új gyár”-programot. Ami megint nem sok jót ígér a zöld területeitől, természetes élőhelyeitől fokozatosan megfosztott, elsivatagosodásnak indult Magyarország számára.
Jogorvoslati eljárások
2022 januárjában a Göd-ÉRT Egyesület pert indított a Samsung köré tervezett utak miatt, mivel a már jelenlévő ártalmakhoz véleményünk szerint hozzáadódott a megnövelt közúti forgalommal járó zaj és por kibocsátás. A beruházás során ráadásul újabb 8 ha erdőt irtottak ki.
Sajnos, a Budapest Környéki Törvényszéken elvesztettük ezt a pert, mert a bíróság szerint – a kirendelt szakértői állásfoglalás szerint – nem nyert bizonyítást, hogy a gyár és az út kibocsátásai összeadódva terhelik a környezetet és zavarják a közelében élőket. A kirendelt környezetvédelmi „szakértő” azonban egyszer sem végzett helyszíni méréseket, nem is járt a területen. Az általa elkészített „dokumentáció” jogszabályi hivatkozásokból állt, amelyet a bíróság szemrebbenés nélkül elfogadott.
2023 decemberében egyesületünk keresetet nyújtott be azért, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal vonja vissza a gyár környezethasználati engedélyét, amit 10 évre kapott meg a Samsung. Egyesületünk szerint a gyár azonban továbbra sem tesz eleget a veszélyes anyag tárolás jogszabályi követelményeinek, szennyezéseit nem vizsgálták ki, továbbra is sorozatban lépi át a zajkibocsátásra vonatkozó határértékeket. A per tárgyát képező környezethasználati engedélyt a kormányhivatal mindenféle jogi aggály nélkül módosította annak ellenére, hogy a gyár nem bővülhetne addig, amíg bírói ítélet nem születik az ügyben.
A jogállam magyarországi helyzetét jól példázza, hogy bár 2024 májusában jogvédelmet kapott egyesületünk a bíróságtól, amelynek következményeként a gyár üzemelését fel kellett volna függeszteni, a kormányhivatal (mint hatóság) nem intézkedett arról, hogy a Samsung eleget tegyen a bírói határozatban foglaltaknak. Később az amúgy sem érvényesült jogvédelmünket a bíróság a gyár és a kormányhivatal fellebbezésének hatására visszavonta.
